Thomas Watson, az IBM első elnöke mondta a következőt a sikerhez vezető leggyorsabb útról: “Duplázd meg a kudarcaid számát. Úgy gondolsz a kudarcra, mintha sikered ellensége lenne. Pedig nem az.”
Mit szólsz ehhez a kijelentéshez?A kudarc puszta lehetősége is összeszorítja a gyomrod? A legtöbb ember így érez ezzel kapcsolatban. Lehet, hogy téged is ez hátráltat.
Hívhatod maximalizmusnak, de – súlyos esetben – használhatjuk a pszichológiai/orvosi definíciót is: atychifóbia. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy az alany annyira fájdalmasnak ítéli a kudarc puszta lehetőségét is, hogy inkább nem vállal semmilyen kockázatot.
Az ilyen típusú ember folyamatosan a (képzelt) veszélyek nagyságára fókuszál, a hibázás (vélt) fájdalmára összpontosít, egészen addig a pontig, hogy már meg sem próbál semmit.
SIKERORIENTÁLTBÓL ÍGY VÁLIK KUDARCKERÜLŐVÉ.
Hogy mit mondott ezzel kapcsolatban a világ talán legismertebb és legelismertebb tanácsadója, Peter Drucker?
“Azok az emberek, akik nem vállalnak kockázatot, évente átlagban két szarvashibát követnek el. Azok az emberek, akik vállalják a kockázatot, évente átlagban két szarvashibát követnek el.”
Elgondolkodtató!
Feladat mára:
1.Ha félsz egy döntéstől – hozd meg!
2.Ha nem tudod merre indulj – dobj fel egy érmét!
3.Ha nem tudod, hogy a jelentés/dolgozat, amelyen munkálkodsz, elég tökéletes-e már – add be!
4.Ha nem tudod, hova menj nyaralni, szúrj be egy gombostűt a térképbe, csukott szemmel!
Dióhéjban: Vállald a döntések kockázatát, keresd meg a sikerhez vezető leggyorsabb utat: fogadd el, hogy olykor hibázni fogsz. És ezekből a hibákból tanulva gyorsabban haladhatsz majd tovább.
Ha lépsz egyet, legrosszabb esetben rossz irányba léptél, visszajelzést kapsz, korrigálsz és haladhatsz tovább. Ha egyet sem lépsz, az életedet szép lassan zsákutca helyzetbe kormányozod. (felhasznált forrás: Darren Daily)