Megosztás itt: facebook
Megosztás itt: twitter
Megosztás itt: linkedin

Mi köze a súlytalanságnak a komfortzónádhoz?

A tévéképernyőn egy tornaterem, a zöld linóleumon a bóják között a Földre frissen visszatért űrhajósnő próbálgatja az izomerejét, a teljesítményét és az egyensúlyérzékét. A riporter két szlalomozás között felteszi neki a kérdést: mi volt a legfurcsább dolog a hazatérése napján, több mint hét hónapnyi súlytalanság után. A NASA-pólós hölgy nevetve válaszolt: „A gravitáció. Hogy mennyire nehéz a telefonom, amikor fel kell vennem az asztalról… Hogy mennyire nehéz egy könyv, amit folyamatosan tartanom kell, ha olvasni akarok… Ezek a dolgok korábban sosem tűntek fel. A súlytalanság is ugyanúgy megszokható, mint a gravitáció.”

Ezt az egészet az utolsó mondat miatt meséltem el neked. Merthogy itt van ez a fontos képességünk/tulajdonságunk, amit a pszichológia habituációnak hív. És hogy pontosan mit jelent a habituáció? Egyszerűen fogalmazva ez a legegyszerűbb tanulási forma: azok az ingerek, melyek gyakran érnek bennünket, elveszítik hatásukat. Még a súlytalanság is ilyen.

Aki volt már büdös nyilvános wc-ben, az pontosan tudja, miről beszélek. A habituációnak köszönhetően öt perccel később már semmit sem érzünk. Ugyanez pepitában: egy mérnököt kérdeztem egyszer – még újságíróként voltam ott –  a százhalombattai olajfinomítóban, hogy hogyan bírja a borzasztó szagot. Visszakérdezett: milyen szagot?

A habituáció erejét használják ki a hadseregek is, amikor az újoncokat nap mint nap stressznek, félelmetes helyzeteknek,  kíméletlen bánásmódnak teszik ki. És láss csodát: az ismétlődő ingerek elveszítik a hatásukat és a kiképzés után a katonák képesek lesznek szembe menni akár egy golyózáporral is harci helyzetben.

És itt jön a lényeg: te hogyan használhatod ki a habituáció erejét?

Ha szembenézel a félelmeddel és néhány napon/héten keresztül újra meg újra megteszed, amitől tartasz, akkor az elméd „habituálódik”, a félelem elveszíti a jelentőségét és amitől korábban tartottál, bekerül a komfortzónádba.

Ha attól félsz, hogy idegeneket kell felhívnod, tedd meg nap mint nap, újra meg újra. Ha attól félsz, hogy kiállj mások elé beszélni egy értekezleten, abba állj bele. Ha nem mersz mások előtt megszólalni mondjuk angolul, akkor tedd meg újra és újra.

Ez a te kiképzésed. Csak az első néhány alkalom lesz nehéz – aztán a habituáció beteszi ezt a képességedet a komfortzónádba. Fogadd el, hogy először kényelmetlen, és szoktasd hozzá magad az ingerhez. A fejlődés félelmetes lépéseit nem kikerülni kell. Bele kell állni, át kell menni rajta néhány tucat alkalommal. És hirtelen már nem is lesz félelmetes.

Legközelebb, ha valamit félsz megtenni, akkor tudd: bár tartasz tőle, mégis akkor jársz a legjobban, ha megteszed, csak azért is. Mert tudom, hogy ez az útja annak, hogy kihasználd a habituáció erejét. Bátor leszel, mint egy űrhajós. A határ a csillagos ég.

Megosztás

Hozzászólás

Kapcsolódó írások

A kiváló élet hat összetevője

Jim Rohn a huszadik század egyik meghatározó személyiségfejlesztő szónoka volt. Önerőből lett milliárdosok, önmegvalósítók és vállalkozók egész nemzedéke vallotta, hogy Rohn bölcsességének

Elolvasom »

Riporterként, televíziós szerkesztőként mindig is azok a történetek nyűgöztek le, amelyek megmutatták, hogyan lehet legyőzni a kihívásokat, amelyek fejlődési ötletekkel gazdagítottak. Előadóként, szerzőként is keresem a hétköznapi hősök erőt adó történeteit.

Ingyenes Sikerleckék

Lorem ipsum dolor sit amet consectetur adipiscing elit dolor

Korábbi bejegyzések

Kövesd a Facebook oldalamat!