Az átlagember hétvégéken sokkal boldogtalanabb, mint hétköznapokon. Ez a döbbenetes megállapítás a világ egyik leghíresebb pszichológusától, Csíkszentmihályi Mihálytól származik. Az öröm művészete című könyvében olvasható. Nem elmélet, tudományos tapasztalat. Megvizsgálták, így találták, mi meg csodálkozhatunk…
Van persze magyarázat is: hét közben dolgozunk. Így aztán le vannak kötve a mentális, fizikai, pszichikai és minden egyéb energiáink. Hétvégén igyekszünk kevesebbet tevékenykedni. Pihenni. Így csak jár az agyunk: legtöbbször terítékre kerülhetnek a negatív emlékek, vagy éppen a jövőtől való szorongásaink. Panaszok, kétségek, izgalmak – csupa kellemetlen dolog. Legalábbis a kutatók szerint.
De mit mond nekünk mindez arról, hogyan tehetnénk JOBBÁ az életünket?
Általában ELTERVEZZÜK, hétvégén mi minden izgalmasat teszünk majd. Elmegyünk egy koncertre, megnézünk egy kiállítást, kimegyünk a sportpályára futni, stb. Aztán megérkezik a várva-várt szombat és… sokan azon kapják magukat délután négykor, hogy még mindig pizsamában ülnek a tévé előtt és bosszankodnak az elfecsérelt napon. Nem mentek el egyik tervezett programra sem. Vajon miért?
Csíkszentmihályi ezt az aktivációs energia problémájának nevezi. Az aktivációs energia a fizikában az a minimális energia, amely egy reakciót beindít. Az átlagembernek is le kell gyűrnie egy bizonyos szintű tehetetlenséget, hogy beindítson egy hasznos tevékenységet.
És itt van a bökkenő: az ember mindig a kényelem irányába hajlik. Azaz olyan cselekedetekre kapható, amelyeknek alacsonyabb az aktivációs energiája. A kanapén heverő távirányítót megnyomni sokkal, sőt SOKKAL könnyebb, mint felöltözni, elindulni, beállni a sorba, végignézni a kiállítást, stb.
Mit tehetünk?
Az egyik ismerősöm mesélte, hogy sokáig ő is elcsábult és a reggeli futás helyett a tévézést választotta. Pontosan a fent leírtak miatt. Azután a következő változtatásokat vezette be: a futó holmit már előző este kikészítette a bejárati ajtó mellé, hogy ne kelljen reggel összevadásznia a szárítóról, a fiókból, stb. A tv-nek meg vett egy szép, nagy, zárt kulcsos szekrényt. Ráadásul mindig bezárta használat után és kulcsot változatos helyekre tette, hogy még keresgélnie is kelljen. Az egyik tevékenység aktivációs energiáját lecsökkentette, a másikét megnövelte. Meg is lett az eredménye. (Ismerősöm Shawn Achor nagyszerű munkájából, a Boldogság, mint versenyelőny című könyvből szerezte az ötletet.)
A titok csak ennyi: amit szeretnék csinálni, vagy inkább hasznos lenne csinálnom, annak az aktivációs energiáját lecsökkentem. Amitől szabadulni akarok, annak az aktivációs energiáját megnövelem.
Tervezd meg úgy a most következő hétvégédet, hogy valóban boldog hétvége legyen! Töltsd meg hasznos időtöltéssel. Jusson eszedbe az aktivációs energia problémája!
-Szalay Ádám
