Néha úgy érezzük, mintha kifogyott volna a belső motorunkból az üzemanyag. Mintha elhagyott volna minket a lendület. Ha ilyenkor nem a lendület visszaszerzésén dolgozunk először, hanem pusztán akaraterőből próbáljuk megoldani a feladatokat, az olyan, mintha leeresztett kerékkel akarnánk autóversenyt nyerni. (Úgy tűnik, ma az autós hasonlatok napja van, de nem baj, most már maradjunk ennél.)
MIT TEHETÜNK ILYENKOR?
Ma háromféle technikát ajánlok, amelyekkel visszaszerezheted a motivációdat. Próbáld ki legalább az egyiket – azonnal!
1. Amikor elhagyott a bátorságod: Zoomolj ki!
Olykor olyan keményen dolgozunk leszegett fejjel, hogy már nem látunk rá a nagy képre. Ilyenkor megéri egyet hátralépni, hogy jobban megértsük a helyzetet, újratervezhessük a lépéseinket és jó helyre összpontosítsuk az erőfeszítéseinket. Tégy fel magadnak három fontos kérdést:
a, kik rajtad kívül a helyzet szereplői?
b, hogyan tudsz velük a leghatékonyabban együttműködni?
c, mi a legfontosabb cél, hogy lehetne oda eljutni?
Ezután határozd meg, mire döbbentél rá: a válaszaid alapján mely területeken estél ki a ritmusból vagy veszítetted el a helyes fókuszt? Válaszd ki a legfontosabb felismerésed és vállalj egy lépést, amellyel enyhíted az aggodalmaidat.
2. Hogyha túlzottan védekező álláspontra helyezkedtél: kezdj el lehetőségekben gondolkodni!
Olykor annyira arra törekszünk, hogy semmi rossz ne történjen velünk, hogy leginkább csak a lehetséges kudarcok elkerülésén jár az agyunk. Ilyenkor érdemes újra utat nyitni a jó dolgoknak, első lépésben gondolati szinten. A következő kérdéseket teheted fel magadnak, hogy feltöltsd az energiaraktáraidat:
– Mi lenne, ha új megközelítéseket próbálnék ki?
– Mi lenne, ha elfogadnék egy kis segítséget?
– Mi lenne, ha a legjobbra számítanék?
– Mi lenne, ha változtatnék az elvárásaimon?
3. Ha úgy érzed, hogy elszigetelődtél: éld bele magad az “ellenség” helyzetébe!
Néha eltávolodunk a többiektől (vagy egy számunkra fontos személytől) és elkezdjük azt érezni, hogy ellentétes oldalon állunk. Lehet, hogy egy veszekedés vezetett ide, vagy egy tisztázatlan nézeteltérés, netán egy sértő megjegyzés. Ilyenkor a következőt tehetjük: érdemes ránéznünk a szituációra a másik szereplő (vagy szereplők) szemszögéből. Mik lehetnek az ő szempontjai, a velünk kapcsolatos korábbi tapasztalatai, a belső meggyőződései. Abba és érdemes belegondolni, hogy a viselkedésünket ő hogyan értelmezhette. Ha elvégezzük ezt a gyakorlatot, képessé válunk arra, hogy érzelmi megközelítés helyett racionálisabban nézzük a helyzetet és nyitottabbá válunk annak megoldására.
-Szalay Ádám
